Számos beszélgetésen jutottunk már el az adott dokumentum típus (pl. szerződés) értelemzési problémájához. A számla esetében sincs ez másképp. Egy dologról beszélünk, és attól függően értünk rajta mást, hogy milyen célból kell e szükségszerű, és sokszor kellemetlen (a számla értékét fizetni kell...) bizonylattal foglalkoznunk. Más a jelentősége a cégvezető számára, az ügyintéző számára, a hatóság számára, a vevő, a szállító számára, mást néz a könyvelés, a költséghely felelős, mást a raktár, mást a kézbesítő, a kiszállító, stb. Minél több információt rejt a számlabizonylat, annál többen kerülnek vele közvetlen kapcsolatba. Amikor elektronikus számláról beszélünk a helyzet csöppet sem változik, a bizonylatra (eredetiben és/vagy másolatban!) épp oly sokan "szorulnak" rá, mint papír változatában. Ahhoz nem fér kétség, hogy a jelenleg működő rendszereken változtatani kell. Hiszen ki az aki úgy gondolja, hogy a számláival minden rendben van, minden a helyén van, gyors és hatákony... De ha nincs minden jól, akkor az igen összetett folyamat melyik pontján és milyen mértékben célszerű változtatni? Az elektronikus számláról szóló jogszabály (20/2004 PM) a számviteli törvény alapján számlának minősülő bizonylat elektronikus megjelenési formáját rögzíti. Tehát a korábban vázolt sokszereplős, összetett bizonylatkezelési folyamatnak csupán egy részét, de ami különleges benne, hogy a kötelező, törvényi, jogszabályi megfelelősség szerinti elemeket szabályozza. Magáról a bizonylatról szól, és annak közvetlen kezeléséről, a tárolásáról, archiválásáról. A gazdasági cselekmények köztes bizonylataként készülő számlák jelenleg is elektronikus formában találhatóak meg, hiszen akár bevételként, akár költségként elektronikus könyvelési rendszerekben jellennek meg. A probléma nehézsége valahol itt kezdődik: a jogszabály bizonylatról beszél, amelyet itt most formázott dokumentumnak tekinthetünk, a nyilvántartási rendszereink pedig a bizonylatban szereplő adatokat tárolják. A jogszabályi megfelelőség során elsődleges szemponttá válik az ellenőrzés lefolytatásának módja, a különböző vállalat-irányítási rendszerek (ERP) részévé váló könyvelési rendszerek elektronikus adataira támaszkodik a hatóság. Az un. eredeti bizonylati példányra csak kirívó esetekben van szükség, bár ennek gyakorlatát a cégek többféleképpen látják. Fontos tehát leszögezni, hogy aki elektronikus számlázás irányába kíván lépni, gondoljon a számla bizonylatok jelenlegi gyakorlatának olyan pontjaira is, ahol az elektronikus formátum megjelenése további megoldandó feladatokat, kezelendő problémákat szül. Attól, hogy rögös és nehéz az út, még elindulunk rajta, ha világosak a célok, és haladni akarunk.