A szoftverfejlesztés módszertani problémáinak megoldásában, a "metodológusok" az elmúlt 5-6 évben kétségtelenül jelentős eredményeket értek el. Elsősorban kell megemlítenünk a modellezési nyelv szabványosítását. Az UML minden kétséget kizáróan átütő sikert ért el, szakmai fogadtatása, a kritikák ellenére, egyértelműen pozitív, széleskörű használata gyakorlatilag egy-két év alatt bekövetkezett. A szoftverfejlesztési folyamatok (módszertanok) érettségét, pedig talán azzal jellemezhetjük a legplasztikusabban, ha megemlítjük a Rational Unified Process-t. A szoftverfejlesztők számára eddig még sosem állt rendelkezésre egy ilyen átfogó, a fejlesztési folyamatot (ez jelzi egyben a hiányosságát is) teljes mértékben lefedő, a gyakorlatban is alkalmazható, gyakorlati útmutatókkal, mintapéldákkal ellátott, eszközökkel támogatott módszertan. Mindezen fejlődés ellenére a szoftver projektek nagy része a mai napig is gondokkal küszködnek. Nem fejeződnek be határidőre, a költségkereteket rendszeresen túllépik, és nem érik el az eredetileg kitűzött céljaikat, ezért újra és újra át kell dolgozni a rendszereket. A megrendelőink gyakran elégedetlenek e problémák miatt és nem bíznak a szoftverfejlesztőkben, sőt nem is akarnak tovább dolgozni velük, hiszen korábban is megégették magukat már szoftverfejlesztési projektekkel. A problémát tovább nehezíti az, hogy a megrendelőinknek nincs pontos képük a szoftverfejlesztésről, arról hogy a szoftverfejlesztők hogyan dolgoznak, és miért úgy dolgoznak. Ennek eredményeként a megrendelők irreális igényekkel lépnek fel a szoftverfejlesztőkkel szemben, ugyanakkor nem adják meg azt a segítséget, ami az elvárásaik teljesítéséhez kell. Hol van a hiba, min kell változtatnunk, tette fel magának a kérdést az a 17 metodológus, akik 2001 februárjában megalakították az Agilis Szoftverfejlesztők Szövetségét (www.agilealliance.org). Az előadás az agilis szoftverfejlesztés filozófiájába, alapelveibe és gyakorlatába ad bepillantást.