Beszélgessünk a modern számláról!

Bizonyára az időbeosztásból mindenkinek feltűnt, hogy a rendezvény csúcspontja a kerekasztal beszélgetés. Teljes egy óra időtartamot szánunk a vitára, beszélgetésre. A minőséget a meghívott kerekasztal szereplői garantálják:

dr. Kovács Ferenc, elnökhelyettesi tanácsadó, Nemzeti Adó- és Vámhivatal;

dr. Pócza András, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Infokommunikációs Államtitkárság;

Kornis György Informatikai Vállalkozások Szövetsége, E-ügyvitel munkacsoport;

Jakabos Árpád - kereskedelmivezető, First Businesspost Kft;

Bolgár Iván, Medismart Kft;

Kelen András, Triád Kft;

Kovács András, üzletfejlesztési igazgató, IQSYS Zrt.

Schmidt Attila, Programtech Kft.

Mostani kerekasztal beszélgetésünk tárgya a modern számla, amely nem csupán a jogszabályban rögzített elektronikus számlát jelenti (ebben az esetben digitális aláírással és időpecséttel ellátva egyetlen hiteles elektronikus állomány keletkezik, a pontosság miatt ide tartozik az EDI alapú számla is), hanem az összes olyan számlakibocsátási megoldási variációt, ahol, vagy amelyben elektronikus rendszer közreműködése értelmezhető. A hagyományos számlázó programmal nyomtatott papír alapú számla még nem tekinthető modern számlának, de ha a szállítói és a vevői példány továbbítása, kezelése, megjelenési formája már eltérő, akkor már modern számláról beszélhetünk.

Minden résztvevőt arra buzdítunk, hogy aktívan vegyen részt a kerekasztal beszélgetésen, tegye fel kérdését, kételyeivel, kétkedésével bátran okozhat kellemetlen perceket a kerekasztal tagjainak! A moderátor feladata a beszélgetést hasznos mederben tartani.

Lássuk azokat a nyitott kérdéseket, amelyekre a kerekasztal beszélgetés során keressük majd a válaszokat:

• Milyen feltételek mellett lehet a papír alapon beérkező számlák elektronikus archiválása után a papír alapú példányoktól megszabadulni?
• Hogyan fog változni az elektronikus számlázás technológiai háttere a HÉA módosítás 2013 évi bevezetésével, milyen új megoldások nyílnak a vállalkozók számára?
• Vegyes formátumú számlák esetén, a szállítói példányok elektronikus úton történő kezelése során mikor nyílik lehetőség a kötegelt archiválásra, amely napi, vagy adózási időszakokon belül tenné lehetővé több számla egyidejű archiválását?
• Milyen feltételeknek szükséges teljesülnie ahhoz, hogy a szállító elektronikus rendszere segítségével a vevő önmaga állíthassa ki a vevői példány papír alapon, ezáltal feleslegessé téve a papír alapú bizonylat fizikai "utaztatását" (postára adását)?
• Hogyan illeszkedik a szállítólevelek szigorú számadás alá vonása az elektronikus úton támogatott számlázási gyakorlathoz?
• Milyen módon tud a szállító, vagy a vevő megfelelni a szigorú számadású követelménynek abban az esetben, amikor a számlapéldányon már nem szerepel a sorszám mellett a példány száma?
• Hogyan változik az ellenőrzési gyakorlat az elektronikus számlázási megoldások terjedésével, milyen támogatást kap a revizor, illetve az ellenőrzött vállalkozó technikai, műszaki kérdések, problémák tisztázásakor?
• Sok esetben a szerződött felek (akik között a számla létrejön) megállapodnak valamely modern elektronikus számlázási megoldásban, a könyvelőjük viszont ellenáll, ellenérveket sorakoztat fel a vállalkozás ellenőrzési gyakorlatára hivatkozva. Valóban kockázati tényező az ellenőrzések során, ha a vállalkozó modern számlázási megoldásokat alkalmaz?
• Milyen módszerekkel támogatja a hatóság (NAV) a modern számlázási megoldások gyakorlati terjedését, tud-e segíteni a revizorok és a könyvelők egyértelmű tájékoztatásában?
• A HÉA módosítás az elektronikus számlázás forszírozott elterjedése érdekében technológiai könnyítés lehetőségét építi a jogszabályba. Felgyorsítható a jogalkalmazás gyakorlatba építése, vannak élenjáró, példaértékű megoldások a HÉA módosítás kihasználására?
• Alakulhat partnerszervezet a NAV támogatására a műszaki, technológiai kérdések tisztázása és megerősítése érdekében?

A beszélgetés fő témája azon számlázási, számla kibocsátási megoldások áttekintése, amelyek részben, vagy teljes mértékben elektronikus úton, informatikai rendszerek segítségével jönnek létre. Sokan még csak kóstolgatják azokat a modern megoldási lehetőségeket, amelyek a jogszabályi módosítások, hatósági állásfoglalások, és az ellenőrzési gyakorlat alapján elérhetővé váltak. Lehetőség van tisztán elektronikus számla kibocsátására, ekkor csak elektronikus állományként létezik a számla, így a hozzá kapcsolódó dokumentumokat, illetve a számla kezelése során keletkező információkat (pl. kontírozás) is elektronikusan célszerű kezelni, ennek lehetséges módozatait NAV tájékoztató is megerősíti. Lehetőségünk van a szállítói példányokat elektronikus formában létrehozni annak ellenére, hogy a vevői példányokat papír alapon hozzuk létre, ennél a megoldásnál a szállítói elektronikus számlapéldányok kezelési módja megegyezik az elektronikus számláknál alkalmazandó technikákkal. Arra is lehetősége van a vállalkozónak, hogy a beérkező számláit elektronikusan őrizze meg, erre az archiválási rendelet ad lehetőséget.