Induljunk a kályhától, ízleljük a köznyelvi fogalom, a "hiteles", a "hitelesség" jelentéstartalmát. Rövid kitekintő után beláthatjuk, hogy az üzleti életben, kifejezetten a versenyszféra működési területén a hitelesség új, speciális értelmezést és jelentéstartalmat is hordoz. A hiteles közlés, a hiteles személyiség, a pénzügyi hitelképesség, a hiteltérdemlő megjelenés, a hiteles kormányzás, a hiteles cégvezetés, a hiteles dokumentumfilm, a hiteles művészetek, a hiteles előadásmód, a hiteles szereplő, a hiteles régészeti feltárás, a hiteles helyreállítás mind-mind a hétköznapi élet fogalmai. Társadalmi kategóriaként szorosan kapcsolódó fogalmak (bizalom, biztonság, felelősség, jog, stb.) nélkül nem is értelmezhető a hitelesség fogalma. Az üzleti életben az egymással gazdasági kapcsolatban álló társaságok számára a hitelességnek alapvető fontosságú üzleti jelentéstartalma keletkezik: a piacon létező írott és íratlan szabályok szerint működő cégek hitelessége szinte a létezés kulcskérdése. A hitelesség elvesztése sok esetben a piaci pozíció drasztikus csökkenését, bizonyos esetekben akár a cég teljes megszűnését okozhatja. Meglehet, hogy nem tudjuk mitől hiteles egy cég megítélése, de azt pontosan tudjuk, hogy ezt a "valamit" el lehet veszíteni, és annak biztosak a negatív következményei. Az üzleti igények, a beruházási kedv, a tőke figyelme a fentiek alapján a gazdasági társaságok üzleti kommunikációjának hitelességére fókuszál. Az információs társdalom elterjedésével, az üzleti kommunikáció elektronizálódásával alakul át a hitelesség megítélésének több száz éves "módszere". A fogalom megértéséhez vissza kell lépnünk az informatika előtti időkbe, és az akkori üzleti tranzakciók hitelességi kérdéskörét kell megvizsgálnunk. Az elektronizálódás alapjaiban nem változtatta meg a hagyományos üzleti folyamatokat, ma is megrendelünk, ajánlatot kérünk, szerződünk, pénzt utalunk, számlát igazolunk a hagyományos ügyletek eszközeivel (papír, toll, kézírás, egyidejűség, és földrajzi egyezés, stb.) Viszont megjelentek a tranzakciókban olyan segédeszközök (mint például a személyi számítógép a munkavállaló asztalán), melyek közreműködése már nélkülözhetetlen. A mai hitelesség kérdésköre az informatikai technológiák és egyéb elektronikus kommunikációt lehetővé tevő eszközök köré csoportosul.