A hitelességet céltalan egyoldalúan, önmagában értelmezni, ez a fogalom kifejezetten társadalmi, gazdasági, erkölcsi, vagy akár közigazgatási, jogi színtéren értelmezhető hasznosan. Előadásunkban a közigazgatás és a gazdasági társaságok hiteles közléseit, hiteles információ cseréjét vizsgáljuk meg. Célunk azoknak a csatornáknak és technológiai lehetőségeknek feltárása, amelyek a hatósági kapcsolattartásban, a törvényi kötelezettségek hiteles adatközléseinek (például jövedéki termékek), hiteles statisztikai adatok közlésének eszközei lehetnek. Nem térünk ki a közigazgatás önmagával történő hiteles kommunikációjára, amely nyilván meghatározója a kifelé történő kapcsolattartásnak is, hiszen éppen gyökeres átalakuláson megy át mindkét függetlennek látszó terület. A konferenciának éppen az a legfontosabb mondanivalója, hogy vannak olyan üzleti területek, és a hitelesség megítélése éppen ilyen, ahol a gazdasági társaságok üzleti világa és a közigazgatási szervek hivatalos munkája bár látszólag független, a valós szoros kapcsolat miatt egyáltalán nem az. Nem alkalmazhat a versenyszféra önállóan olyan technológiát, amelyet a közigazgatás nem fogad el "hitelesnek", és fordítva is igaz, értelmetlen olyan technológia mellett döntenie bármely közigazgatási szervnek, amely elfogadtatása a gazdasági társaságokkal nehézkes (pl. sosem térül meg...) E problémakör az elmúlt évek alatt akár tyúk-tojás problémává is válhatott volna, de hisszük, hogy a közös megoldás bámikor megszülethet. Például oly módon, hogy a közigazgatástól független, csak a versenyszféra szereplőit egymás között érintő kérdésekben piaci tendenciák "döntenek", és úgy is, hogy a közigazgatás az önmagával folytatott kommunikáció hitelességi kérdéseit rendezi. Mindkét "függetlenül" kialakuló megoldás-tervezet ösztönző hatással lehet a másikra.