Az informatikai termékek iparági méretekben mérhető fejlődése determinálta, hogy a „minőségi termék”, a termékek minősítése és alkalmassági vizsgálata önálló szolgáltatássá, harmadik fél által végezhető minősített szolgáltatássá nője ki magát. A hagyományos ipari területekre vonatkozó termékszabványok alapján évtizedes gyakorlat áll a terméktanúsító szervezetek mögött. Az informatikai termék (és szolgáltatás), maga a szoftver mint termék, az általánosságban vett és értelmezett termékek körébe került a szabályozásokat illetően. A tudományos társadalom cinkos hallgatással veszi tudomásul, hogy az általános ipari termékekre (pl. személygépkocsi, hírközlési eszközök, személyes használatú eszközök, közterületi használati eszközök, pl. játszótéri eszközök, stb.) vonatkozó termékszabványok mintájára szinte lehetetlen informatikai szabványokat alkotni, még a kváziszabványok és ajánlások is nehezen épülnek be a gyakorlatba, és az alkalmazott informatikai termékekbe. 2000-2001 óta igen sok informatikai szabvány jelent meg, és napjainkban is igen élénk e terület szabványokkal történő „lefedése”, e folyamatok tovább erősítik az informatikai termékek szabványnak, vagy egyéb normatív dokumentumnak való megfelelőségének tanúsítását. Az általános terméktanúsítási tevékenységből levezetve bemutatjuk az informatikai termékek tanúsításának aspektusait. Üzleti igény a termék tanúsítására, a tanúsítvány értéke, életútja, előnyei, problémák. Egyedi és dobozos termék tanúsítása, a gyártó, illetve a végfelhasználó nevére kiállított tanúsítványok előnyei, hátrányai. Programmodulok, termékek részleges tanúsítása. Szoftvertermékek csoportosítása tanúsíthatóság és tanúsítási igények alapján.