Korábbi e-számla rendezvényeink egyértelmű tapasztalata, hogy a további terjedéshez, a KKV szektor tényleges bevonásához további könnyítésekre, pontosításokra van szükség. Az Európai Unió 2010 decemberében kelt összefoglaló dokumentuma ("Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában" címmel) rávilágít, hogy az elektronikus számlabefogadás gördülékennyé tételének egyik kulcs eleme a szabványos elektronikus számlaformátum megjelenése. Ajánlásra került a UN/CEFACT Cross Industry Invoice v2.0 szabványa, valamint a számlához tartozó átutalási tranzakciók könnyebb kezelése érdekében az ISO 20022 szabvány. Azért választottuk a rendezvény helyszínéül a Magyar Szabványügyi Testület épületét, hogy a leghitelesebb helyről mutathassuk be a szabványos számlaformátum széleskörű terjedésének várható hatásait.
A könnyebb elérhetőség érdekében a módosított HÉA irányelvet, valamint a fél évvel később készült bizottsági közleményt (COM712) a konferencia honlapjáról is közvetlenül letölthetővé tettük. Eredeti források: "A Tanács 2010/45/EU irányelve ( 2010. július 13. ) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról, amely a Hivatalos Lap L 189 , 22/07/2010 o. 0001 - 0008 oldalain jelent meg.", valamint "A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az elektronikus számlázás előnyeinek kiaknázása Európában, Brüsszel, 2010.12.2. COM(2010) 712 végleges"
A konferencia kiemelkedő eseménye a kerekasztal beszélgetés, amely során minden résztvevő számára lehetőséget kínálunk, hogy gyakorlati kérdéseit, elvi aggályait, vagy alkalmazási dillemáit meghatározó szakembereknek tehessék fel. Felvezető kérdések sorával készülünk, megkérdezzük a HÉA módosítás e-számlák terjedésére vonatkozó belföldi hatásának lehetőségeit, megkérdezzük az irányelvben megfogalmazottakhoz képest szigorúbb belföldi szabályozás indokait, rákérdezünk ismét az elektronikusan archivált papír alapú számlák sorsára, megkérdezzük milyen formában célszerű rögzíteni a számlabefogadó hozzájárulását, amennyiben elektronikus számlát is hajlandó fogadni, rákérdezünk a számlaformátum közbeiktatott szolgáltatói konvertálásának lehetőségére, rákérdezünk a számla kibocsátásának közvetlen körülményeire (ki, és mikor állíthatja ki a számlát?), rákérdezünk ismét a kontírozási adatok elhelyezésének nehézkesnek tűnő, mégis egyszerűen megvalósítható módozataira, megkérdezzük - ha lehet - a számviteli törvényből származtatható számlázási dilemmák feloldásának lehetőségeit (a technika, a gyakorlat már jóval túlhaladta a tv. "papíralapú" szemléletét), és nem utolsó sorban megkérdezzük, hogyan értelmezhető, és a gyakorlatba hogyan ültethető át az elektronikus számlák papír alapú társaikkal való azonos bánásmód, elbírálás elve, amelyre az új HÉA irányelv alapul.